Balkan Life

Életem egy része Újvidék városhoz is füződik, hisz ott jártam néhány évig egyetemre. Manapság már sajnos csak néha-néha látogatok oda, ahogy időm megengedi.

Mondhatni, hogy Újvidék a Vajdaság Autonóm Tartomány "fővárosa". Dél-Bácskai körzetben, a Duna mellett helyezkedik el. Újvidék város neve szerbül Novi Sad (cirill betükkel: Нови Сад), szlovákul Nový Sad, ruszinul Нови Сад, németül Neusatz.

A Duna másik oldalán található Pétervárad, amelynek keletkezése a kőkór időszakára vezethető vissza. Ezek a területek már ekkor lakottak voltak. Az iratok szerint időszámításunk (kezdete) előtt a IV. században kelták vették tulajdonba a várost, majd később a rómiak (i.e. I. században). Újvidék latin neve Neoplanta. Ekkor épült meg a Péterváradi erődítmény.

 Újvidék címere a XVIII. századból és a jelenlegi hivatalos címere

(Fotó: vajdasag.rs/Újvidék)

Ezek után sorjában következett a honfoglalás kora, majd a török hódoltság időszaka, békeidők. XX. században sokaknak ismert történelmi események játszodottak le.

Továbbiakban beszeretnék számolni arról, hogy a  város melyik pontjait okvetlen keresd fel, ha Újvidéken jársz.

Mária neve katolikus templom (Fotó: vajdasag.rs/Újvidék)

Mária neve katolikus templom keletketése a 18. századra vezethető vissza, amely ekkor egy kisebb, szerényebb építésű templomocska volt. 1742-ben ledőltötték és ezen a helyen építették meg a mai napon is Újvidéken központjában tündöklő templomot. Az újvidékéik katedrálisnak nevezték el, ami helytelen, mert a katedrális a básckai püspökség székhelyén található, ami ebben az esetben Szabadkán van.

Zsinagóga (Fotó: nspaty.rs)

Az újvidéki zsinagóga több mint egy évszázaddal ezelőtt épült magyar szecessziós stílusban. A bécsi és pesti építészek egyik legértékesebb létesítményének tartják.

Városháza (Fotó: nsparty.rs)

 Városháza épülete 1895-ben épült neoreneszánsz stílusban, Molnár György építész vezénylésével. 

Pétervárad (Fotó: http://en.wikipedia.org/wiki/Petrovaradin)

Pétervárad a Duna jobb oldalán fekszik. A mai vár az egykori római erődítmény helyén áll, amelyet 1692-1780 között építettek meg. A vár alatt rengeteg földalatti laguna és galéria taláható, amelynek hosszúsága 16 km-re tehető. A vár közelben pedig az ún. alsó város helyezkedik el, sok kis szűk utcával, hangulatos házakkal. A vár gyönyörű, Dunára való kilátással ajándékoz meg benünket.

Hamarosan (április második hétvégéjén) ismerőseim vajdasági körútat szerveznek, amely keretén belül Újvidék várost is meglátogatják. Én csak ajánlani tudom Mindenkinek, hisz gyönyörű helyeket, incsiklandozó gasztronómiát, kiváló szorakozási lehetősgeket rejt ez a város. Amennyiben Ti is szeretnétek eljutni ide, keressétek fel a  Experience Balkan weboldalát!

Napokban Újvidék szorakozási helyeiről  és gasztronómiai palletájáról fogok készíteni néhány bejegyzést!

A híres kopácsi "csiptetős" ponty

Kopácsra 2009 öszén utaztam egy környezetvédelmi képzés során. Ekkor jártam itt először. Bevalom nem tudtam sokat erről a vidékről, és az itt élő magyarok helyzetéről.

Kopács (horvátul Kopačveo) Horvátországban, Észak-Baranya megyében helyezkedik el. A mai napig többségben magyar lakta Árpádkóri település, mely Dráva és Duna folyó torkolatánál található. Az itteniek anno halászattal foglalkoztak. Mocsaras vidékről beszélünk, és ennek köszönhetően könnyen átvészelték a török időket. Az első világháború után, Trianon, Dél-Baranyát elcsatolták. Ennek következtében kezdődött a dél-szlávok betelepítése ezekre a vidékekre, így Kopácsra is. 1967-ben létrehozták a Kopácsi rét természetvédelmi területet, majd 1973-ben megépítették a zoológiai múzeumot. Rengeteg madárfajta talált itt otthont magának.

Kopácsi rét

Kopács igen nevezetes a hal specialitásokról. Minden év szeptemberében megrendezik a Kopácsi Halásznapokat. Igaz, mi októberben vettünk részt az itt rendezett képzésen, de a helyiek törekedtek, hogy elénk varázsolják mennyei hal küllönlegeségeiket. Finomságokat, amiket ott volt lehetőségem kóstolgatni, szavakkal leírni nem tudom. A falu központjában van egy nagyon jó étterem, ahol szintén istenien főznek. Ha jól emlékszem, akkor a neve  Zelena Žaba (magyarul Zöld Béka). Igen híres a kopácsi paprika is, a közelben pedig borpincék is hireskednek. Kopács Budapestől mindössze 262 km-re fekszik, akár egy hétvége alatt is meglátogatható. A helyiek vendégszeretete pedig felbecsülhetetlen.

Nagyon sajnálom, hogy azóta nem volt alkalmam arra járni, de bízom benne, hogy ami késik az nem múlik.

Fogadják szeretettel az ott készített gasztronómia csodákat!

Az illír törzs idéjére tehető Mostar város születése. Török uralom kezdetéig ez a vidék igen fejlett politikai központ volt. A 15. században Mostarban néhány ház létezett, a Neretva folyó felett pedig már akkor is ott tündökölt egy fa híd. A hídat bosnyákul most-nak mondják, és annak idején a híd őrzői a mostari voltak. Ebből a szoból ered a város elnevezése is, Mostar. 

Neretva folyó medre Mostarban (Fotó: Wikipédia)

A törökök megérkezésével a városban relatív béke uralkodott. Mostar város várait még az illírek is használtak, majd később a bosnyák arisztokraták is, addig míg a Hercegovinát el nem foglalták. 1482-ben hivatalosan is Hercegovina török uralom alá kerül, és ekkor Mostar közigazgatási és katonai központjává vállik az Oszmán Birodalom Hercegovina egész részére. A mindenki számára ismert mostari öreg híd (stari most) 1566-ban épült meg török elképzelésel szerint, amleyet dalmát építők vittek végbe. Idővel a Neretva folyó mindkét oldalán új negyedek emelkedtek ki, amelyeket bosnyákul mahala-nak nevezték. Mecsetek (džamije) és vallási iskolák (medrese) létesültek rövid időn belül, és így az iszlám terjeszkedés kezdetét vette. 16. végén  és a 17. században épültek meg Mostar legszebb és legfontosabb az iszlám építészet létesítményei. Az Oszmán Birodalom legrégebbi hagyatéka a Ćejvan-Ćehan mecset, amley 1557-ben épült fel. Minden vallási közösségek harmonikusan éltek évszázad során az oszmán uradalom alatt. A harmadik török bukás után a bécsi csatában 1683-ban a török uradalom lassan el kezdett süllyedni.

A 18-ik században nagyon gyakoriak lettek a felkelések, és így a 19. század végére befejeződött az Oszmán Birodalom uralma. Ekkor az Osztrák-Magyar Monarchia Bosznia és Hercegovinát saját ellenőrzése alá vonták. Kiépítették a vasutakat, hiídakat, iskolákat és nyilváson fürdőket létesítettek. Az Osztrák-Magyar uralom Ferenc Ferdinánd merényletével ért végett 1914-ben.

II. világháború befejeztével és Tito győzelmével kezdetét vette a kihívások, de nyugalmas pillanatok időszaka. Mostar Hercegovina fő szocialista erődje és legjelentősebb városa lett. Gazdaságilag is igen kifejlődött. 1992-ben viszont minden minden megváltozott, mert a város ekkor élte át a saját történelme legnehezebb időszakát. Mostar város a 90-es évi háborúk központi pontja volt, és legnagyobb részben elpusztult. Még a mai napon is észlelhetők a háború nyomai, hisz lépten-nyomon leégett épületeket, betört ablakokat találhatunk. A felbecsülhetetlen óvárosi híd is a háború áldozata lett.

A Stari Most bombázása 1993-ban

(Fotó:http://cramerfilm.de/index.php?id=139&lang=de)

A háború befejeztével Mostar városban sok felújítást vittek végbe, köztük a Stari Most-ot (Öreg Híd) is újraépítették. Viszont sok időnek kell eltelnie, amíg a sebek begyógyulnak.

Az újraépített Stari Most (Fotó: Wikipédia)

Mostari beszámolóm folytatódik!

Köszönöm!

Most már nem csak Ukrajnában aktuális a lázadás, hanem Bosznia és Hercegovinában is. Itt minden néhány napja kezdődött. Elégedetlenség, munkanélküliség.

Szarajevói demonstráció (Fotó: Nedim Grabovica/Klix.ba)

Tuzlai lázadással indult az egész, majd elterjedt Bosznia és Hercegovina többi városára is. Bezárták a gyárat, nem fizették ki a béreket. Hétfőn a munkások összegyültek és halk lázadásba kezdtek. Ez nagyon gyorsan átalakult éles demonstációba, és elterjedt a többi városoba is: Szarajevó, Mostar, Zenica stb. Szerdán már összecsapásra is sor került a rendőrség és futballszurkolokkal vezérelt tüntettők között. Több sérült is volt, az anyagi károk is hatalmasak. Több kormányzati épületet is felgyújtottak. Az egyik tüntető azt nyilatkozta, hogy ez a bosznia tavasz kezdete.

Demonstrálók Jajceban (Fotó: Klix.ba)

Miközben egész Bosznia és Hercegovina szerte tüntetések folynak, Jajce vároban a demonstrálók összekötték a szerb, horvát és bosnyák zászlókat.

Hogy ez meddig fog tartani, senki sem tudja. Bosznia és Hercegovinában a munkanélküliség száma 27,5 %, a legnagyobb a Balkáni országoban. Az ország fejlődésének és EU-os integraciójának nehézségét pedig a 90-es évek alapozák                                                

Európában a kávé, a legenda szerint, a törököknek köszönhetően terjedt el. Bécs sikertelen ostroma után, a törökök visszavonulva állítólag itt-ott elhagytak néhány zsák kávét.

Ami nagyon érdekes, hogy a törökök ezt a fajta kávét egyáltalán nem iszák. Sokkal hígabban és nagyon édesen készítik. A törökök inkább tea rajongók.

A balkáni országokban nagy hagyománya van a török kávénak. Mondhatni, hogy a lakosság nagy része a mai napig is ezt fogyasztja. Több néven alatt is közismert: fekete, szerb, bosnyák, görög, házi kávé. Legelterjedtebb mindenképp a volt Jugoszlávia országaiban. Szerb nyelven kafa-nak, horvát nyelven kava-nak, bosnyákul pedig kahva-nak mondják. Az edényt amiben a kávét főzik, dzsezvának (džezva) nevezik. Ez egy laposaljú, vertikálisan szűkűlő edény, ami oldalán egy nyél található. Findža (findzsa) pedig a csésze amiből a kávét fogyasztják, amely inkább Bosznia és Hercegovinában elterjedt.

Török kávé avagy röviden "domaća" (Szarajevó, 2010)

A džezva és a findža (Szarajevó, 2013)

Régebben majdnem minden házban volt kávédaráló, és mindenki saját maga darálta otthon a kávét. Ma már darálva lehet megvásárolni az üzletekben, de azért vannak néhányan akik nem hagynak fel a hagyományokkal és otthon darálják meg saját fogyasztásra a kávét. Az ám csak az igazi, felbecsülhetetlen kávé illat. A kávézásnak két fontos időpontja van: munkán azzal indítani, és a munka utáni otthoni délutáni kávé. Gyerekkormoban engem is délután mindig ez az illat csapott meg.

Bazár (Szarajevó, 2013)

A kávé főzésnek három fontos eleme van: jó eszköz, azaz dzsezva (nekem is ilyen van); jó minőségű kávé és a jó főzés technológiája, avagy "főzd szeretettel". Az acél és zománcozott dzsezva nem megfelelő. Egy hasznos tanács amennyiben Szarajevóban szeretnének a bazáron dzsezvát venni, akkor feltétlenül hangsulyozák ki, hogy nem disznek vásárolják, hanem kávé főzéshez.

Gáztűzhelyen nem ajánlatos főzni a kávét, mert gyorsan felforr a víz, inkább elektormos áramon. A víznek nem szabad felfornia - nagyon fontos! Forrás előtti pontig kell hozni a vízet, és amikor megjelenek a pici buborékok akkor leveszük a dzsezvát és hozzá adjuk a kávét. Egy csészére egy kis kanál kávé a tökéletes mérce. De van aki picivel többet ad hozzá, ki hogy szereti. Ez már mi rajtunk múlik. Amikor hozzá adtuk a kávét, összekeverjük, majd visszateszük a dzsezvát a tűzhelyre. Megvárjuk, hogy a kávé felforjon (vigyázzunk, hogy ki ne fusson!). Hadjuk néhány másodpercet hülni, majd lehet felszolgálni. Cukrot is izlés szerint adagoljuk. Öntehtjük findzsába, vagy fülles csészébe. Csak ne bögrébe! A hagyomány szerint a vendégek előtt kell csészébe önteni a kávét a dzsezvából.

A török kávét hideg vízzel szolgálják fel, egyes helyeken (küllönosen Bosznia és Herceovinában) pedig rahatlukot is adnak hozzá. A rahatluk nem más mint a török lokum. Keményítőből és cukorból készült édesség, citromot és rózsavízet adnak hozzá. Kapható mogyorós, diós, mandulás, pisztáciás, gyümölcsös stb. izesítésben. Kis kockákba vagdosák, majd porcukorral vagy kókusszal szorják meg. Szerbiában ratluk (ратлук), Macedóniában és Bulgáriában lokum (локум), Albániában llokum néven ismert.

    Rahatluk (Szarajevó, 2010)

Amennyiben van alkalmuk ilyen kávét inni ne hadják ki, hisz nem mindennapi élmény. Az illata pedig mennyei!